Relációs adatbázisok tervezése hivatás, de a mások által megtervezett adatbázisból való lekérdezés ma már az informatikai kultúra része. Az adatbázisok menedzselésére alkalmas rendszerekben az adatbázis definiálására és kezelésére, meg a hozzáférések szabályozására az SQL nyelvet használjuk. A lekérdező parancs segítségével mondatszerűen megfogalmazható, hogyan nézzen ki az eredmény-tábla és honnan legyen feltöltve adatokkal. Jó hír tehát, hogy nem mi írjuk a ciklust, de a parancs összeállítását érdemes pontosan elsajátítani. Már csak azért is, mert a lekérdező parancs az SQL nyelvben valójában a keresés, tehát az adatokra vonatkozó tetszőlegesen összetett korlátozások, azaz megszorítások beépítése szintén a lekérdező mondat segítségével történik.
Meggyőződésem, hogy a lekérdező mondat műveleteinek matematikáját bármely relációs adatbáziskezelő rendszerben gyakorolhatjuk, az 1. szabvány lehetőségei ugyanis bármely SQL-motor választásakor működni fognak. Az MS Access-ben ugyan nehézkesen érhető el az SQL-editor, de az elterjedtsége miatt érdemes ebben megtenni az első lépéseket.
A lekérdezések összeállításának menetét egy konkrét feladatsorban megadott adatbázisra vonatkozóan kívánom bemutatni. A lekérdező parancs magabiztos használatának céljából először ismertetem a parancs által biztosított lehetőségeket és a műveleti sorrendet. Igyekeztem minden alparancs tárgyalásának alkalmával kitérni az újabb szabványok által biztosított további lehetőségekre is. Ezek után foglalkozom összetett lekérdezési feladatok SQL-ben történő helyes megválaszolásával, természetesen a javaslatom szerint megtervezve azokat.
Döntése előtt figyelmébe ajánlom a Bevezető videó és a leckék címeiből álló tematika megtekintését.
